2005. április 21. csütörtök 19 óra
DINNYÉS JÓZSEF
Úti áldás- zenés est - képes beszámoló
Helyszín: B-612 Kulturális Műhely, Szeged, Bécsi krt. 7.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Videó
(.wmv formátum)
ADY ENDRE: A SIONHEGY ALATT
ADY ENDRE: A SIONHEGY ALATT
Borzolt, fehér
Isten-szakállal,
Tépetten, fázva fújt, szaladt
Az én Uram, a rég feledett,
Nyirkos, vak, õszi hajnalon
Valahol Sionhegy alatt.
Egy nagy harang volt
a kabátja,
Piros betûkkel foltozott,
Bús és kopott volt az öreg Úr,
Paskolta, verte a ködöt,
Rórátéra harangozott.
Lámpás volt reszketõ
kezemben
És rongyolt lelkemben a Hit
S eszemben a régi ifjúság:
Éreztem az Isten-szagot
S kerestem akkor valakit.
Megvárt ott a
Sionhegy alján
S lángoltak, égtek a kövek.
Harangozott és simogatott,
Bekönnyezte az arcomat,
Jó volt, kegyes volt az öreg.
Ráncos, vén kezét
megcsókoltam
S jajgatva törtem az eszem:
„Hogy hívnak téged, szép öreg Úr,
Kihez mondottam sok imát?
Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem.”
„Halottan
visszajöttem hozzád
Én az életben kárhozott.
Csak tudnék egy gyermeki imát.”
Õ nézett reám szomorún
S harangozott, harangozott.
„Csak nagyszerû
nevedet tudnám.”
Õ várt, várt s aztán fölszaladt.
Minden lépése zsoltár-ütem:
Halotti zsoltár. S én ülök
Sírva a Sionhegy alatt.
Ajánló: